Nivegyház

A projekt fő célja a kulturális örökség védelmét és kezelését a közösségi alapú örökséggazdálkodásra és a helyi kapacitások építésére és kihasználására alapozó új örökségvédelmi modell kialakítása volt.

A projekten, az inter- illetve transzdiszciplináris megközelítésnek megfelelően az örökségvédelmi szakértők mellett szociológus-akciókutató, környezetpszichológus, esélyegyenlőségi, kommunikációs szakemberek és a helyi közösség képviselői is tevékenyen részt vettek.

A plébánia sikeres felújításához, a közösségi üzleti modell kialakításához és működtetéséhez, vagyis a projekt sikeres megvalósításához három alapvető feltételre volt szükség. Ezek közül kettő minden emberi számítás szerint rendelkezésre állt:

1) A helyi erőforrások (épület, emberek, közösség, természeti erőforrások, helyi termékek, a turizmushoz kapcsolódó fejlesztési lehetőségek) régóta megvannak, elérhetőek.
2) Ehhez jöttek a Forster által biztosított külső erőforrások (pénz és szakmai segítség, tudás), ami segített a meglévő de eddig kihasználatlan belső erőforrások mobilizálásában.
A harmadik feltétel az a társadalmi innováció és tanulási folyamat, ami a külső és belső erőforrások összekapcsolását, kihasználását lehetővé teszi.

A társadalmi innováció a technológiai innovációhoz hasonlóan lényeges újítást, tudásteremtést jelent a megelőző állapothoz képest, csak éppen a társadalmi kapcsolatok, a humán kapacitás, a gondolkodás, személyes és közösségi viszonyulás, megértés területén.

A társadalmi innovációhoz rendszerint sok szereplő bevonása és hosszú idő szükséges. Az emberek gondolkodása, értékrendje, együttműködési hajlandósága, az életterükhöz, lehetőségeikhez és a környezetükben élőkhöz való viszonyaik ugyanis kulturálisan meghatározottak és csak nagyon lassan, nehezen változnak. Ebben a projektben ezt az innovációs, változási folyamatot próbáltuk elősegíteni különféle eszközökkel, erőforrásokkal, reflexióval, tudások, szakértők bevonásával.

Az innovációs, tanulási folyamatból a projekt minden szereplője kivette a részét, Balatoncsicsón és Budapesten egyaránt. Célunk nagyon ambiciózus volt, nem egyszerűen a projekt sikeres megvalósítása, még csak nem is a hozzá kapcsolódó tanulás volt a végső cél, hanem az, hogy az itt szerzett tapasztalatok alapján átadható, máshol, más környezetben is alkalmazható tudást, módszertant hozzunk létre. Ehhez nagyfokú tudatosságra és reflexivitásra volt szükség, ami messze túlmutat mind a műemléki felújításon, mind a hozzá kapcsolódó társadalomfejlesztésen.

Ezért már az épület felújításának megtervezése is a helyi közösség bevonásával történt:

• közösen terveztük meg, milyen funkciókat alakítsunk ki a felújítás során az épületegyüttesben, a felújítást tervező Építészstúdióval együtt gondolkodva

• a helyi közösségi összefogás erősítése érdekében beszélgettünk Nivegy-völgy jövőjéről, lehetőségeiről, hogy olyan jövőképet tudjunk kialakítani, amelyben mindenki megtalálja a helyét

• humán kapacitás fejlesztése – feltérképeztük a helyi közösségi és gazdasági élethez hiányzó tudások, készségek, információk körét, és megszerveztük a szükséges képzéseket is, amelyek 2015 januárja óta zajlanak

• üzleti modell kialakítása – megterveztük, hogyan működhet majd a plébánia önfenntartó módon, milyen tevékenységekkel tudunk forrást előteremteni a működtetésre, fenntartásra, későbbi fejlesztésekre.

Számos ötlet, javaslat született. A tervek szerint lesznek itt kulturális és közösségi rendezvények, kiállítások, koncertek, előadások. Működik majd ifjúsági klub is. Helyet kap a környékbeli szervezetek számára közös fenntartású civil iroda. Valamint helyi termék bolt, borbemutató, a fenntartáshoz szükséges források előteremtéséhez.